Megerősítettük a bíróságok autonómiáját

A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés megerősítette a bírói szervezet beleszólását a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek kiválasztásába. Az Alaptörvény módosítása után a két kulcsfontosságú intézmény élére csak olyan személy kerülhet, akit maga a bírói kar is alkalmasnak tart a feladatra.

Korábban a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választotta meg, anélkül, hogy a bíráknak érdemi beleszólásuk lett volna a jelölésbe. Ez lehetőséget adott arra, hogy a bírósági szervezet legfontosabb vezetőiről lényegében politikai szereplők döntsenek, miközben azoknak, akik nap mint nap a bíróságokon dolgoznak, nem volt tényleges szerepük a kiválasztásban.

Az új szabályozás ezt megváltoztatta. A köztársasági elnök a jövőben kizárólag a bírák által jelölt három személy közül tehet javaslatot a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökére. A végső döntés továbbra is az Országgyűlésé, de a politikai döntéshozatal már nem kerülheti meg a bírói szakma véleményét.

További garanciát jelent, hogy lehetőséget teremtettünk a vezetők visszahívásának kezdeményezésére is, ha a bírói kar részéről súlyos bizalomvesztés alakul ki velük szemben. Így a bírák szerepe nem ér véget a jelöléssel, hanem a vezetőknek megbízatásuk alatt is számolniuk kell annak a szakmai közösségnek a bizalmával, amelynek működéséért felelnek. Az új rendszerrel erősebb szakmai önállóságot és világosabb garanciákat teremtettünk a bírói hatalmi ág függetlenségéhez.