Önálló oktatási minisztériumot hoztunk létre

A kormány létrehozta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, amelynek vezetését Lannert Judit elismert oktatáskutatóra bízta. Ezzel az oktatás visszakapta azt a súlyt a kormányzati döntéshozatalban, ami a gyermekek jövője és Magyarország hosszú távú fejlődése miatt megilleti.

Az előző kormány alatt az oktatás önálló képviselet nélkül, nagy csúcsminisztériumok egyik részterületeként működött, miközben a rendszer problémái évről évre halmozódtak. Ezzel a gyakorlattal szakítottunk. Az új minisztériumon belül külön államtitkárság felel a közoktatásért, a felsőoktatásért, a szakképzésért és a felnőttkori tanulásért, valamint a kora gyermekkori jóllétért. Így minden fontos oktatási területnek világos szakmai felelőse és közvetlen képviselete van.

Az első száz napban megkezdődött a pedagógusok és az intézményvezetők szakmai autonómiájának helyreállítása is. Elindítottuk a rosszul működő teljesítményértékelési rendszer átalakítását, lépéseket tettünk a gyermekek túlterheltségének csökkentésére és megkezdtük a tankönyvpiac újbóli megnyitását, hogy az iskolák és a pedagógusok nagyobb szakmai szabadsággal választhassák meg az általuk használt tananyagokat.

Rendet tettünk az alapítványi fenntartású egyetemek irányításában is. Az egyetemeket működtető közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogai az oktatási miniszterhez kerültek, vezető testületeik tagságára pedig nyílt pályázatokat írtunk ki. A cél, hogy az egyetemek irányításában ismét a szakmai alkalmasság és az intézmények érdeke legyen az elsődleges szempont, ne a politikai lojalitás.

Az oktatás Magyarország jövőjének egyik legfontosabb ügye. Az önálló tárca létrehozásával megteremtettük annak feltételét, hogy az oktatáspolitika ismét hosszú távú szakmai célok, az iskolák valós szükségletei és a gyermekek érdekei alapján működjön.